Frankovics György, magyarországi horvát etnográfus, író, tudós, publicista eme gyűjteménye a roma mese- és mondavilágba kalauzolja el az olvasót.
A könyv gyönyörű: jó érzés tapintani a vászon-hatású borítót és nézegetni a különlegesen egyedi és néhol furcsának tűnő illusztrációkat.
Fülszöveg:
Ez a meseválogatás éppen olyan sokszínű, mint maga a cigány kultúra: eredetmonda, vámpírtörténet, tréfás mese és fordulatokban gazdag, egzotikus népmese egyaránt található benne. A történetek hősei többnyire nagy szegénységben élő romák, akik kalandjaik során a legkülönfélébb alakokkal találkoznak: keménykötésű sárkánnyal, szaunában melegedő ördöggel, kacér pávalánnyal, vámpírasszonnyal, huncut pappal vagy éppen a Halál komával.
A hiánypótló kötet három részre tagolódik. Az elsőben Frankovics György néprajzkutató saját gyűjtését olvashatjuk: Dráva menti beás cigány népmeséket. A második részben romákról szóló - szintén személyes gyűjtésből származó - Dráva menti horvát népmesék találhatóak, a harmadik egységben pedig balkáni cigány népmesék és mondák kaptak helyet.
A válogatás gyerekeknek és a roma folklór iránt érdeklődő felnőtteknek egyaránt izgalmas, letehetetlen olvasmány.
Többnyire a roma szót használja a szerző a könyvben, ami egyrészt logikus, másrészt kicsit furcsa, mert a balkáni, délszláv népnyelvi megnevezés inkább a cigány szót használja.
Ugyanez igaz arra is, hogy maga a könyv nem roma népmeséket és mondákat tartalmaz, hanem "népmeséket romákról", ennek legfőbb oka, hogy a történeteket mesélők keveredtek: részben roma, részben magyar, részben horvát, vagy épp egyszerre mindhárom nép mesélői adták tovább a históriákat. A szerző ezt ki is fejti az utószóban: "Cigány mesélőim három nyelven is jól beszéltek, s remekül adták elő történeteiket horvát nyelven - egyúttal néha megjegyezték, hogy anyanyelvükön ízesebben, fordulatokban gazdagabban tudnának mesélni." Ez a kulturális keveredés teszi izgalmassá és különlegessé a kötetet.
A roma mesékben másként nyilvánulnak meg bizonyos dolgok a roma sajátosságoknak megfelelően. Eredetmondáik színesek, többrétegűek. A roma mesék világát tovább színesíti az életszemlélet, életszeretet és a foglakozásaik, pl. medvetáncoltatás, hegedülés, zenélés és a tánc, nem különben a pipázás.
A hosszabb mesék élvezetes olvasmányélményt nyújtanak, hiszen a szerző elég izgalmasan, színesen írt, ott lehetett azonosulni, izgulni, nevetni. Több, hosszabb mese is megtetszett: A fiú és a rossz lánytestvér, A kilenc pávalány és az aranyalmafa, A szolgálólány és a királyfi, A cigány és a Halál koma, A bűvös puska, Okos Kata, Hogyan járt túl a roma az óriás eszén? és A faruhás lány.
Viszont a rövidebb történeteknél nehezebb volt beleélni magam és elképzelni a leírtakat.
Összességében ezek a népmesék erősen átírtak, lerövidítettek. Ezt bizonyítja az is, hogy nincs szükség hozzájuk szómagyarázatra, hiszen kifejezetten cigány szavak és kifejezések nem igazán vannak bennük. A mai fiataloknak sokkal érthetőbbek így, ebben a formában, viszont el is vesztettek némi sajátságos jellegzetességet.
"A romák, látva, hogy közöttük többé nem képzelhető el a további együttélés, egyik télen megosztozkodtak úgy, hogy Csen feleségével és az őt tisztelő romákkal együtt egy másik országba vette útját. Akik nem kívántak távozni, azok mind Ind országban maradtak. Amikor Csen útra indult, a nép sámánja elátkozta őt és népét, hogy ezer évig bolyongjon a világban."
A népmeséket és a mondákat Frankovics György és Tihomir R. Đordević gyűjtése alapján Frankovics György fordította. A könyv megjelenését pedig a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
A kötet rajzait, amelyek tükrözik a mesék különleges hangulatát és humorát, Herbszt László készítette. Aki egy aktív, sűrűn foglalkoztatott tervezőgrafikus/illusztrátor, ráadásul 1998 óta tanítja is a szakmát.
A művész első munkája a Móra kiadóval Tamási Áron: A legényfa kivirágzik című könyvének illusztrálása volt, majd követte Frankovics György: A bűvös puska, Fekete István: Az éjféli harangszó, majd jött Zalka Virág Csenge gördülékeny stílusban újramesélt régi magyar népmese-válogatása a Ribizli a világ végén (mely az idei Ünnepi Könyvhéten, a HUBBY zsűrijének döntése értelmében az év gyerekkönyve lett) és az idén érkező Lázár Ervin: Korona és kard című kötet, valamint a Móra Klassz-sorozat borítói.
Az illusztrációk aprólékos stílusa a műfaji sajátosságokból jött: a cigány mesék szövegvilága hordozza az őket ért összes hatást, ezt akarta Herbszt László visszatükrözni a rajzokban. A bűvös puskánál rengeteget olvasott a cigány kultúráról, festőkről, a kulturális tagozódásaikról (beás, teknővájó, Gábor, oláh stb.).
A formák többsége a körből indul ki, és minden alak stilizált. Az alakok, alakzatok, formák mögött pedig ott van a háttér vonalrajzos, ornamentális díszítése, amin a sok nézegetés után is újabb és újabb vonalakat, apró részleteket vehetünk észre.
A bűvös puska a Knerben sztochasztikus ráccsal, gyorsan száradó festékkel készült, amitől a zöldek, lilák, narancsok, barackok, sárgák, kékek egészen élénkek lettek. A kötet így nyerte el azt a formát, ami illik hozzá.
"A mese pedig addig él, amíg befogadókra talál, s abban a pillanatban „meghal”, amikor elveszti a mesékre vágyó hallgatóságát.Nem mese, ha végezetül kimondjuk: mesét hallgatni, illetve olvasni – gyönyörűség. Nos, nyerjünk bizonyosságot róla!" (Utószó)
Könyvadatok:
Szerző/szerkesztő: Frankovics György
Cím: A bűvös puska
Alcím: Népmesék romákról
Kiadó: Móra
Kiadás éve: 2015
Illusztrálta: Herbszt László
Oldalszám: 198
/Ingryd/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése